Magát a lecsót szerintem nincs ember Magyarországon, aki ne ismerné. Most a klasszikus változatot mutatom meg nektek.
A Klasszikus Lecsó
Hozzávalók
0,5dl olaj vagy zsír.
10dkg füstölt szalonna,
20dkg füstölt kolbászt,
15dkg vöröshagyma
1 evőkanál őrölt pirospaprika,
2 kávéskanál só.
70dkg sárga paprika,
1kg paradicsom,
1-2 kávéskanál őrölt bors,
1 evőkanál kristálycukor.
Elkészítése
Kevés olajon az apró kockára vágott füstölt szalonnát zsírjára pirítjuk. Hozzáadjuk a karikára vágott füstölt kolbászt és a kockára vágott vöröshagymát és megpirítjuk. Őrölt pirospaprikát szórunk rá, majd a karikára vagy csíkokra vágott paprikát és a cikkekre vágott paradicsomot tesszük hozzá. Lassú tűzön főzzük, hogy a paradicsomnak legyen ideje kiengedni a nedvességét, így biztosítjuk, hogy az étel ne égjen le. Sóval és borssal ízlés szerint ízesítjük. Mikor már majdnem kész van, egy evőkanál kristálycukorral szórjuk meg és készre főzzük.
A paprika és a paradicsom aránya határozza meg a lecsó állagát. Én a 40% paprikát és 60% paradicsom arányt javaslom.
Lecsóról úgy általában.
Sok a tévhit azokról az ételekről, amihez kevés minden kell. Ezek az ételek általában több ismeretlen egyenletek. Ilyen étel a halászlé a lecsó, stb.
Az étel íze és állaga függ attól, ki mit rak bele. Valaki paradicsomosabban szereti, valaki erősen, valaki édesen stb. A házias lecsók jellegzetessége, hogy nincs két egyforma lecsó. Ennek okát a lecsó keletkezésében kell keresni. Hagyma, paradicsom, paprika szinte minden magyar háztartásban volt, még a legszegényebbekben is. Amit még találtak beledobták, így gazdagították az étel ízét, tartalmát. A 70’ években még a húsipar is alkalmazkodott ehhez az igényhez. Bizonyára nem ismeretlen Önök előtt a lecsókolbász. Egy időben úgy is hívták, hogy „Fradi kolbász” (Mindent bele!) mert, hogy a tévhit szerint minden húsipari maradékot ebbe a termékbe „dobáltak”.